A gyilkos nyál

Vége a régi szép időknek, mikor több év várakozás után végre kaptál egy fekete tárcsás bakelit telefont, ami azóta is tökéletesen működik.
Beköszöntött a mobil korszak és ugyanakkor kihaltak az örök darabok.
Számtalan, előre nem látható veszély fenyegetheti féltve őrzött kincsünket.
Egyesek a héven felejtették.
Volt, aki felelőtlenül a farzsebében hordta, majd amikor sürgős dolga támadt, a telo is a rötyiben végezte.
Egy kedves, 2 gyerekes apuka ismerősöm éppen beszállt volna az Adrián egy vitorlásba, amit a haverjaival béreltek ki egy hétre, amikor telefonjával együtt a tengerben landolt. Mondanom sem kell, a sós víz tökéletes munkát végzett. Szegény felesége meg hiába hívta, míg az apuka jót bulizott.
Én pedig elkövettem a legnagyobb hibát. 1 méteres magasság alatt hagytam a telefonom, és Dorka megkaparintotta. Pont a konyhában tevékenykedtem, mint rendes feleség, amikor gyanús lett a csönd. A csönd mindig gyanús, de erről talán majd egy másik bejegyzésben.
Szóval pár perc csönd után bekukkantottam a szobába, ahol is Dorka lányom szájából lógott ki a telefonom. De már hiába cselekedtem gyorsan, a gyilkos nyál mindenhova behatolt és végzett az áramköreivel. Darabjaira szedtem, kiöntöttem belőle a nem oda való folyadékot és kiteregettem a radiátorra. Remélem holnapra kiszárad!
Addig is ne hívjatok, mert el vagyok zárva a külvilágtól és csak a twitteren,facebookon,iwiwen vagyok elérhető!
Nyugodalmas jó éjszakát nektek is!